Nagyvázsony község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Veszprém megye
Kistérség: Veszprémi kistérség
Lakosság: 1803 fő
Terület: 76.29 km²
Népsűrűség: 23,63 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 88

Fekvése

Nagyvázsony a Veszprém-Tapolca főútvonal mellett helyezkedik el, a róla elnevezett medence közepén. Északon a 600 méterre magasodó Kab-hegy, délen a Balaton-felvidék dombjai határolják. A Vázsonyi-medence kőzetanyaga mészkő, de a bazaltfeltörések is elég nagy területet foglalnak el, jól látható ez a Kab-hegy óriási bazalttakaróján. A mészkő alól számos forrás tör elő, a község határát erdő övezi, a Balaton 14 km-re van a községtől.

Története

Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak itt létét bizonyítják a szintén itt talált leletek és kőfeliratok.

A honfoglalás után a Váson nemzetség telepedett itt le. A település első írásos említése a tatárjárás idejéből való. Ebben az időben több falu volt ezen a környéken. Nagyvázsony egyik szomszéd faluja Nemesleányfalu volt, melyet már 1082-ben megemlítettek. A két falu később egyesült.

A XIV. században a település a Vezseny-család tulajdonába került. A Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, Mátyás királyra szállt vissza. Mátyás király a birtokot 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál a birtokon várat építtetett. A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult. Nagyvázsonyt 1488-ra már a megye jelentős falvai közé sorolták.

Nagyvázsony mezővárosi rangjára a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.

A XVI. században Nagyvázsonyt is megtámadták a törökök. A Nagyvázsonyi vár hol török, hol magyar kézen volt. A várat véglegesen 1598-ban sikerült visszafoglalni. A török időkben a vár katonái a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre.

A XVII. században a település megpróbálta helyrehozni a törökök által okozott károkat. 1649-ben a várat a király a Zichy-családnak adományozta. 1651-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A törökök még egyszer megtámadták a várat, s 1663-ban fel is gyújtották. A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.

A település fejlődése megállt. Zichy Imre a XVIII. század elején német telepeseket hívott ide. Azonban a telepesek itt léte sem tudta felvirágoztatni a települést, s régi rangját és jelentőségét Nagyvázsony teljesen elvesztette. 1890-től még népessége is csökkenni kezdett, de ez a csökkenés az utóbbi időkben már megállt.

Nevezetességei

Kinizsi vár, benne Kinizsi Pál Vármúzeum

Kinizsi vár

Postamúzeum
Kolostorromok
Schumacher Ház

Pálos kolostor romjai

Középkori eredetű, barokkosított Szent István templom
Műemlék jellegű református templom
Kinizsi forrás (Tálodi erdő)

Hires emberek

Teddy Kollek (1911 - 2007) Politikus , Jeruzsálem polgármestere
Kinizsi Pál (1431 - 1494) Hadvezér
Várnai Zseni ( 1890- 1981 ) Írónő

Következő községek

További községek